Hírek

A fenyőfa fás növény ugyan, de néhány éves életkorra tervezett telepített haszonnövény. Ma már általában kistermelők termelik kiskertben kereset-kiegészítésként (például krumpli helyett), így kivágása nem jelent „erdőirtást”. A kb. másfél milliónyi karácsonyfa általában egy-három méter magas, a legkedveltebb az 1,5-2 méteres, de sokan szeretik – főként, ahol kisgyermek van – a magasabb fákat. A visszaváltható fenyők magasságát erősen korlátozza a földlabda nagysága, ezért általában egy méternél alacsonyabbak, tehát inkább jelzésértékűek. A téli nyugalmi állapotba került fenyőnek nagy stressz a száraz, meleg szoba, a díszítési, bontási macera, ezért a kitüntetett fenyőknek csak 30-40 százaléka marad meg. (Az iskoláknak, parkoknak ajándékozás sokkal hatásosabb a karácsonyfa státusz kihagyásával – faiskolából helyre ültetve.)

A fenyők az ország területének zömén nem őshonosak, elterjedésük nagymértékben nem is kívánatos. Szomorú látvány az Alföldön senyvedő, dísznek ültetett lucfenyő. A túlélő karácsonyfa – ragyogó, de talmi PR-ötlet. Zöld gondolat (bár a zöld jelenthet éretlent is). De a néhány száz darab és csökkenő számú fának a médiában való „sztárolása” fontosabb környezetvédelmi témát szoríthat ki a sajtóból, például a kidobott fák begyűjtését, további felhasználását. A fenyőt gyanta, viasztartalma miatt égetni nem célszerű, ugyanezért magától nehezen komposztálódik. Kertészek állati hulladék hozzáadásával mégis megoldották, ám ez nem köztudott. Így a karácsonyfa talajjavítóként tér vissza a körforgásba. Lesz még karácsony. Lesz még „zöld” karácsonyfa, és a „zöldség” fogyasztása egészséges. Egészségünkre!

Scholtz Péter

Budapest

Olvasói levelek – Népszabadság, 2006. január 13.